A Fehér Ház azt állítja, Irán nem küldött figyelmeztetést a támadásról és a célpontokról
Az amerikai tisztségviselők állítása szerint Teherán a támadással jelentős károkat akart okozni.
Az amerikai tisztségviselők állítása szerint Teherán a támadással jelentős károkat akart okozni.
Az iráni állami média szerint ballisztikus rakétát is lőttek Izraelre. Irán ENSZ-képviseletén keresztül közölte: részükről az ügy a támadással le van zárva. Rakétáik és drónjaik vasárnap, magyar idő szerint hajnali egy körül érték el Izraelt, amelynek légvédelme azok többségét semlegesítette.
Azt továbbra is megakadályozzák, hogy az Észak-Gázából délre evakuált, mintegy 1,3 millió ember hazatérhessen otthonába.
A segélyautókat ért újabb halálos izraeli katonai támadás a szállítmányok célba juttatásának teljes ellehetetlenüléséhez és általános éhínséghez vezethet a Gázai övezetben. Fordulópontot jelent az amerikai politikában, hogy Joe Biden amerikai elnök ultimátumot intézett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőhöz. Nemzetközi segélyszervezetek a gázaiak szándékos kiéheztetésével vádolják az egyre jobban elszigetelődött Izraelt, amely viszont a Hamászt teszi felelőssé a humanitárius katasztrófáért.
Netanjahu távozását követelik.
Január vége óta a Gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak, különösen az élelmiszerek és egyéb alapvető szükségletek megvonása miatt.
Több kórházban is razziáztak az izraeli katonák, szombaton 84 palesztin halhatott meg a Hamász által fenntartott egészségügyi minisztérium adatai szerint.
Hathetes fegyverszünet alatt szabadon engedtek volna 42 túszt a még fogva tartott 134-ből, nőket, gyerekeket, időseket és betegeket, fejenként 20-50, Izraelben bebörtönzött palesztin fogolyért cserébe.
Éleződő feszültségek közepette az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök telefonos megbeszélésén a témák között a humanitárius segélyek bejuttatásának felgyorsítása, valamint az izraeli hadsereg küszöbön álló rafahi offenzívája szerepelt.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy átvette az irányítást az al-Shifa kórház felett Gáza városában, amit “terrorista tevékenység megakadályozására” irányuló műveletnek nevezett.
A Bundeswehr két, Franciaországban állomásozó C-130 Hercules szállító repülőgépet vezényelt a feladat elvégzésére a projektet kezdeményező Jordániába. A gépek 18 tonna rakományt képesek szállítani. Több tengeri folyosó nyitását is tervezik.
Gyerekek és terhes nők is meghalhattak, amikor izraeli repülőgépek több rakétát kilőttek egy menekülttáborra, egy palesztin család házára.
Mivel indokolja Netanjahu a háború folytatását, és hogy festenek a harcok jelenleg? Mennyire az USA felelőssége a humanitárius katasztrófa, mennyire Washington bukása, hogy nincs tűzszünet? Fel lehet-e oldani a háború lezárásának logikai ellentéteit? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk, mit kell tudni a gázai helyzetről a ramadán beköszöntével.
Izrael nem hajlandó több szárazföldi útvonalat megnyitni, tízezrek éheznek.
Nincs megállapodás a Hamász és a Palesztin Hatóság között arról, hogyan és kinek kellene a Gázai övezetet irányítania a háború lezárulta után, így a miniszterelnök félreáll az útból. Szerdán a Fatáh és a Hamász vezetői Moszkvában fognak tárgyalni a hogyan továbbról, de a végső szó a kérdésben Izraelé.
A nyugati sajtó szerint az ukránok képességeit bőven meghaladja, hogy partra szálljanak a Krímben - anélkül viszont esélytelen az orosz kiűzése az ország területéről.
Az Egészségügyi Világszervezet munkatársai nem tudtak bejutni az épületbe.
A rendelkezésre álló, hibás vagy eldobott elektronikai eszközökből összeszedett alkatrészekkel csinál fényt az áramkimaradások közepette egy palesztin tinédzser.
Az amerikai elnök szerint rengeteg ártatlan ember van, aki éhezik vagy haldoklik, ennek pedig véget kell vetni.